by khenrik Comment Closed

A Hajózási Szabályzat (HSZ), azaz az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet legutóbbi, a vízitúrázókat és a mindennapi közlekedést leginkább érintő jelentős módosítása 2023. november 28-án lépett hatályba. Ekkor változtak meg és pontosodtak a kézi erővel hajtott vízi járművekre vonatkozó szabályok (amelyekről a korábbi anyag is szólt). Pontosították az alkoholfogyasztás szabályait, különbséget téve a gépi és a kézi hajtás, valamint a vízterület típusa között. Pontosították a mentőmellény viselésének szabályait (pl. SUP esetén a leash használatának lehetősége mentőmellény helyett 14 év felett). Bevezették a “vezető” fogalmának pontosítását (kijelölés hiányában a kormányos számít annak).

KÉZI ERŐVEL HAJTOTT VÍZI JÁRMŰVEK ÉS VÍZI SPORTESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSI ÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA – VÍZITÚRÁRA

(Hatályos állapot: 2026. január)

I. JOGSZABÁLYI HIERARCHIA

A vízi közlekedés rendjét legalább az alábbi öt fő jogszabály határozza meg:

  • Vikt. : A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény. (Kerettörvény: fogalmak, felelősség)
  • HSZ : Az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet melléklete, a Hajózási Szabályzat. („Vízi KRESZ”)
  • BM rend. : A 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodásról. (Fürdőzés szabályai)
  • Erdőtv. : Az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény. (Part megközelítése)
  • Szabs. tv. : A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény. (Alkohol, szankciók)

FIGYELEM: az alábbi dokumentum egy kivonat (2026 január 31.-i hatályos állapot), a fenti jogszabályok teljes szövegezésével együtt értelmezendő! Vízitúra Szövetségként az életszerű vízitúrás témaköröket érintjük, kiemelve azt a tényt, hogy a törvényeket ezen szemüvegen keresztül értelmezzük, kivonatoljuk. Minden esetben a biztonság és az emberélet az első, minden paragrafust úgy kell értelmezni, hogy ez a két kitétel legyen a legelső helyen. Jelen dokumentum NEM említi a szélerővel hajtott vízi járműveket és csak a szükséges mértékben a gépi erővel hajtott járműveket, tekintettel arra a tényre, hogy a szövegezése a teljes jogszabályi környezettel együtt értelmezhető.

II. ALAPFOGALMAK ÉS ELHATÁROLÁSOK

1. Kajak – kenu micsoda?

A kajak és a kenu tulajdonképpen CSÓNAK.

(„Miért?”), a 2000. évi XLII. törvény (Vikt.) : A besorolás alapja a kizárásos elv. A törvény így épül fel:

  • CSÓNAK definíciója [Vikt. 87. §]: Minden olyan vízi jármű, ami nem hajó, nem komp, és nem vízi sporteszköz, továbbá:
    • Emberi erővel hajtott, és testhossza nem haladja meg a 20 métert (kajak/kenu).
    • Vagy gépi hajtású, de < 7m és < 14,7 kW.
  • VÍZI SPORTESZKÖZ definíciója: Olyan úszóképes eszköz, amely… hajónak, csónaknak NEM minősül.

A logikai kör bezárult: Mivel a kajak és a kenu tökéletesen beleillik a csónak definíciójába (emberi erővel hajtott, 20 méter alatti), ezért jogilag ők már “lefoglalták” a csónak kategóriát. Így a vízi sporteszköz definíciójából (mivel az csak akkor érvényes, ha valami nem csónak) automatikusan kiesnek.

Mi azonban kajaknak, kenunak, kiel boat-nak, skiff-nek hívjuk, ami az. Nem is baj ez, hiszen a HSZ bizonyos részeknél külön kiemeli ezeket a vízi járműveket.

2. Mi a Vízi Sporteszköz?

Vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható eszköz, amely nem minősül hajónak vagy csónaknak.

  • Példa: SUP (Stand Up Paddle), szörfdeszka.
  • Fontos: A HSZ biztonsági előírásai (pl. mentőmellény) rájuk is vonatkoznak! Jogforrás: [Vikt. 87. § (3) bekezdés]

Bár a kajak/kenu jogilag csónak, a Hajózási Szabályzat (HSZ) a kötelező felszereléseknél mégis tesz egy engedményt, és „vízi sporteszköz jellegű” könnyítéseket ad nekik. A HSZ úgy fogalmaz: „A kajak, kenu… esetében a csónak kötelező felszerelését az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.”

Ez azt jelenti, hogy bár csónakok, nem kell beléjük pl. horgony vagy 10 méter kötél (versenyhajónál), és a mentőmellény szabályai is rugalmasabbak (úszássegítő mellény opció 14 év felett).

A kajak és a kenu kategóriája tehát CSÓNAK, mert emberi erővel hajtott, 20 méternél rövidebb vízi járművek. Azért nem vízi sporteszközök, mert a jogszabály definíciója szerint a vízi sporteszköz csak olyan eszköz lehet, ami nem minősül csónaknak.

Tehát…

  • Nem minősül hajónak, kompnak vagy vízi sporteszköznek.
  • Emberi erővel hajtott: Ha testhossza nem haladja meg a 20 métert (és nincs felépítménye).
  • Gépi hajtással: Ha a motorteljesítmény legfeljebb 14,7 kW (20 LE), és hossza < 7m. Jogforrás: [2000. évi XLII. tv. (Vikt.) 87. § (3) bekezdés]

3. Fürdőző vs. járművezető

Fürdésnek minősül minden olyan úszóeszköz használata (gumimatrac, vízibicikli), amely nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek.

  • Következmény: Pl. a vízibiciklire a fürdési szabályok (hol szabad?) vonatkoznak, nem a hajózásiak. A szabad vizekben való fürdés szabályait elsősorban a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet szabályozza. Fontos tudni, hogy a szabályok nemcsak az úszásra, hanem a különféle eszközök (pl. vízibicikli, gumimatrac, és gyakran a SUP) használatára is vonatkoznak.

Hol szabad fürdeni?

Alapszabály, hogy szabad vizekben fürödni mindenhol szabad, ahol az nem tilos. Kifejezetten engedélyezett:

  • A kijelölt fürdőhelyeken (strandokon).
  • Olyan szabad vízterületen, amely nem esik tiltó rendelkezés alá.

Hol TILOS fürdeni? (Általános tiltások)

A balesetek elkerülése érdekében szigorúan tilos a fürdés az alábbi helyeken:

  • Hajóútban: Ahol a nagyhajók közlekednek (ez folyóvizeken, különösen a Dunán életveszélyes és szigorúan büntetik).
  • Műtárgyak közelében:
    • Hajóutat jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek 100 méteres körzetében.
    • Vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres körzetében.
    • Hidak, vízkivételi művek, kompok és révek 100 méteres körzetében.
  • Kikötőkben: Hajóállomásokon, veszteglő- és rakodóhelyeken, valamint a kijelölt (zárt) vízisí- és jet-ski pályákon.
  • Városok belterületén: Ahol nincs kijelölt strand (kivéve a balatoni, velencei-tavi, tisza-tavi szabályokat, ahol a távolságkorlátok az irányadók).
  • Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között: KIVÉVE, ha a vízfelület megvilágított (pl. éjszakai strand), de akkor is csak a mély víz határáig.

3. Távolsági korlátok a nagy tavakon

Ha nincs más tiltás (pl. viharjelzés), a parttól való eltávolodás szabályai vízi jármű kísérete nélkül:

  • Balaton (déli part – Somogy vármegye): max. 1000 méter.
  • Balaton (északi part – Veszprém és Zala vármegye): max. 500 méter.
  • Tisza-tó: max. 500 méter.
  • Velencei-tó: Nincs külön nevesítve a rendeletben, általában az 500 méteres szabályt, illetve a bóják jelzéseit tekintik irányadónak.

4. Viharjelzés és fürdés

A tavakon működő viharjelző rendszer jelzései kötelező érvényűek a fürdőzőkre (és a vízibiciklizőkre, matracozókra) is.

  • Alaphelyzet: Nem villog a lámpa – Bárhol szabad fürdeni (a fenti szabályok betartásával).
  • I. fokú viharjelzés (percenként 45 villanás): Sárga fényjelzés. A parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürdeni.
  • II. fokú viharjelzés (percenként 90 villanás): Gyors villogás. TILOS a fürdés! (Kivéve a “házi” strandokat a nádasban, de a nyílt vízre menni életveszélyes).

5. Gyermekekre vonatkozó szabályok

  • 6 éven aluli gyermek, valamint
  • 12 éven aluli, úszni nem tudó gyermek kizárólag felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet szabad vízben.

6. Mi számít fürdésnek? (Eszközhasználat)

A jogszabály szerint fürdésnek minősül az alábbi eszközök használata is (tehát rájuk is vonatkozik a viharjelzés és a tiltott területek szabálya!):

  • játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök

III. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ÉS FELELŐSSÉG

1. Vezetési jogosultság (Csónak)

Csónakot az vezethet, aki:

  • A 14. életévét betöltötte. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, 16 év (gépi hajtásnál 17. év).
  • Úszni tud.
  • A vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a vízterület sajátosságait.
  • Ismeri a HSZ rá vonatkozó rendelkezéseit.

Jogforrás: [57/2011. NFM rend. (HSZ) 3.03 cikk és 1.02 cikk]

2. Alkoholfogyasztás – Differenciált szabályok

Alkoholfogyasztás – A jogszabályi előírás A vízi közlekedésben a biztonság alapfeltétele a józan ítélőképesség. Szabály: A Hajózási Szabályzat (HSZ) 4.01. cikke alapján a hajó (ideértve a csónakot és SUP-ot is) vezetésében részt vevő személy nem lehet ittas vagy bódult állapotban.

  • Gépi hajtású járműnél: Zéró tolerancia érvényes (0,50 g/l véralkohol felett bűncselekmény).
  • Kézi hajtású járműnél (pl. kenu, SUP): A jogszabály tiltja a szeszes ital fogyasztását vezetés közben. Bár ez nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a hatályos rendelet szövege nem tartalmaz a “kerékpáros szabályhoz” (mellékutcában megengedett) hasonló kivételt, így a rendőrség a vízen bárhol szankcionálhatja az ittas állapotot.
  • A vezető felelőssége: Ha a kormányos bódult állapotba kerül, köteles átadni a vezetést egy vezetésre alkalmas személynek.

Jogforrás: [57/2011. NFM rend. (HSZ) 4.01 cikk] és [2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) 217. §]

3. Túravezetői felelősség

Szervezett csoport esetén a vezető felel a szabályok betartatásáért, különösen a képesítéssel nem rendelkező kiskorúak esetén.

  • Beszállás előtt köteles ellenőrizni az úszástudást. Jogforrás: [HSZ 4.07 cikk 4. pont]

IV. KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK

A rendőrségi ellenőrzések leggyakoribb tárgya. A felszerelést a vízi járműben kell tartani, meggyőződve a felszerelések épségéről, méretbeli megfelelőségéről (pl. mentőmellény súly határ).

Szövetségünk azt javasolja, hogy a kötelező felszerelésen kívül legyen a vízen mindig legalább 10m erős felúszó kötél (vagy dobózsák), megfelelő vízhatlan táskában mobiltelefon feltöltve, alap eü felszerelés, hőtartó fólia, jól jöhet távcső, ismeretlen vizeken nyomtatott, laminált térkép.

1.Kötelező felszerelések

  • a) mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó , illetve a sportág sajátossága miatt álló evezést (védlizés) végzők felnőttek együttes számának megfelelően. (de legalább 1 db),
  • b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
  • c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető)
  • d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
  • e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
  • f) a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,
  • g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,
  • h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.
  • 2. A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b)és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.
  • 3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos sportági szakszövetség szabályzatban is meghatározhatja, melyet a honlapján közzétesz. Versenycsónak ezzel a felszereléssel az országos sportági szakszövetség tagszervezeteként működő sportszervezetek keretei között végzett edzés, valamint a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet.

2. Vízi sporteszköz (SUP, Kajak, Kenu) könnyítései

Vízi sporteszközön, ha a használó betöltötte a 14. életévét ÉS tud úszni:

  • Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14. életévét betöltött úszni tudó személy, legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash) viselése kötelező. Jogforrás: [HSZ 4.07 cikk 3. pont]

V. A VÍZEN HALADÁS SZABÁLYAI (VÍZI KRESZ)

1. Elindulás és manőverezés

  • Parttól elindulni csak akkor szabad, ha az a forgalmat nem zavarja.
  • Keresztezésnél, találkozásnál a kishajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (jobbra tartás). Jogforrás: [HSZ 3.03 cikk]

2. Kivilágítás (Éjszaka és korlátozott látási viszonyok)

  • Éjszaka vagy ködben a kézi hajtású járműnek (ha másként nem látható) egy fehér fényű lámpát kell mutatnia minden oldalról látható módon a közeledő másik jármű felé. Jogforrás: [HSZ 3.13 cikk]

3. Elsőbbségi szabályok (Egyszerűsítve)

  • Motoros vs. Evezős: A gépi hajtású (kisgéphajó) köteles kitérni az evezős (csónak) elől.
  • Vitorlás vs. Evezős: Az evezős köteles kitérni a vitorlással haladó kishajó elől.
  • Nagyhajó: Minden kishajó és csónak köteles kitérni a nagyhajó (pl. szállodahajó, uszály) útjából, és nem keresztezheti az útját 1000 méteren belül (ha az gyorsan közeledik). Jogforrás: [HSZ 6. fejezet]

4. Magatartás a csónakban

  • Menetben lévő csónakban felállni tilos! Kivétel: sportág sajátossága (pl. védlizés, csáklyázás). Jogforrás: [HSZ 4.07 cikk 1. pont]

VI. TILTOTT TERÜLETEK ÉS PARTI MEGKÖZELÍTÉS

1. Fürdés tilalma (Hajós szempontból is fontos)

  • Tilos fürdeni (és vízibiciklizni) a hajóútban, a bóják 100 méteres körzetében, kikötőkben, hidaknál. Jogforrás: [46/2001. BM rend. 2. §]

2. Erdő és part megközelítése (Erdőtörvény)

  • Sok vízpart erdőterület.
  • Járművel közlekedés: Erdőben járművel (autóval a sólyázáshoz) csak a közforgalom számára megnyitott úton szabad közlekedni. Jogforrás: [2009. évi XXXVII. tv. (Erdőtv.) 92/A. §]
  • Sátorozás: Üdülés céljából bárki tartózkodhat az erdőben, de a 24 órát meghaladó sátorozáshoz az erdőgazdálkodó hozzájárulása szükséges. Jogforrás: [Erdőtv. 91. § és 93. §]

VII. SZERVEZETT TÚRÁK ÉS RENDEZVÉNYEK

1. Mikor beszélünk “Vízitúráról”?

Jogforrás: HSZ 1.02 cikk

Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.

A vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.

A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó oldalélének mérete legkevesebb 0,3 méter, és helyettesíthető azonos megjelenésű táblával vagy azonos képet mutató felfestéssel vagy ragasztással.

Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.

2. A Túravezető jogköre és felelőssége

A Hajózási Szabályzat I. rész 1.02 cikk 3. pont c) alpontját, amely kimondta, hogy “A vízi túravezetőre… az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni”, a jogalkotó hatályon kívül helyezte ’23 november 28-tól.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Megszűnt: A túravezetőre már nem vonatkozik az edzőkre előírt szigorú felügyeleti kötelezettség (azaz a “2 perces beavatkozási szabály” vagy a folyamatos, közvetlen látótávolság ilyen szigorú értelmezése). (1.02 cikk 3c pontja)
  • Ami maradt: A túravezető felelőssége nem szűnt meg, de “lazult”: a polgári jogi általános felelősség (elvárható gondosság) és a HSZ általános vezetői szabályai vonatkoznak rá.
  • Utasítási jog: A résztvevők kötelesek a vezető közlekedési magatartásra vonatkozó utasításait végrehajtani (pl. “Maradj a jobb parton!”, “Most köss ki!”).
  • Indulás megtagadása: A vezető köteles kizárni a túrából azt, aki bódult állapotban van, vagy aki nem rendelkezik a szükséges felszereléssel.

3. A résztvevőkre vonatkozó szabályok

A “sima” csónakázáshoz képest itt a csoportfegyelem a döntő:

  • Alkoholfogyasztás: A vezetőre és kormányosra a jogszabályi (fent részletezett) tilalom vonatkozik.
  • A csoportban evező többi utasra (aki nem kormányoz) a vezető döntése és a házirend vonatkozik, de a biztonságért végső soron a vezető felel.
  • Követési távolság: A karavánnak együtt kell haladnia, látótávolságon belül, de biztonságos követési távolságot tartva (ütközés elkerülése).
  • Látási viszonyok: Korlátozott látási viszonyok között (köd, sűrű eső, éjszaka) szervezett vízitúra nem folytatható. Ilyenkor kötelező kikötni.

VIII. Helyi szigorítások (Példa: Dráva, Szigetköz, Hévízi-csatorna)

Fontos tudni, hogy egyes népszerű túraútvonalakon a helyi szabályozás felülírhatja az országos HSZ-t.

Ilyen helyszínek: Szigetköz, Balaton, Mura-Dráva, Bodrog-ártér, Hévíz-csatorna egyes szakaszai, különleges esetekben a Gemenc vízterületei, Rezéti-Duna.